Az ősz íze a számban! Ennyit tudnék hozzátenni, ha egyetlen mondatban kellene összefoglalnom ennek a krémnek az ízeit. Imádom! Mint, ahogy a körtés-diós márványsajtkrémet is. (Ez egy korábbi bejegyzésem, de úgy érzem most válik aktuálissá, hiszen az őszi ízek ugyanúgy ott vannak benne.) 

Van sok minden az őszben, amit nem igazán kedvelek, de évről évre rádöbbenek, hogy sokkal több minden van viszont, amit annál inkább. A sok színt, a kellemes szellőt a napsütésben, azt, amikor kint már hűvös van, én pedig a kanapéról plédbe burkolózva egy pohár vörösborral a kezemben nézem a kedvenc sorozataimat és csodálom az őszi színekbe öltözött Budapestet. 

Ezeken túl, ha ételekben kellene megfogalmaznom, mit is jelent az ősz, a sütőtök az, ami elsőre eszembe jut. Megunhatatlan. Minden nap tudnám enni. Annyiféle módon felhasználható alapanyag.... sütőtökös tészta, risotto, sült sütőtök köretként, vagy pürésítve, és akkor a krémlevesről még nem is beszéltünk...

Mániákus mártogatós/krém/kence megszállott vagyok. Pikk-pakk elkészíthető dolgok ezek, ezerféleképp variálhatóak, gyors vacsorára vagy éppen egy baráti borozgatás alkalmával borkorcsolya szerepkörben is kiválóan helytállnak egy jó kenyérre kenve, vagy grissini-vel mártogatva is. 

Ez a sütőtökkrém annyira jól sikerült, hogy meg sem bírtam várni, amíg kihűl, vagy a hűtőben kicsit összeérnek az ízek... azonnal kentem is és ettem :)

Hozzávalók: 

• Sütőtök
• alma
• fokhagyma
• tökmagolaj/olívaolaj
• parmezán sajt (Parmigiano Reggiano)
• só
• bors
• szerecsendió
• rozmaring

Én egy olyan 2-3 adagnyit készítettem el tegnap, az ehhez szükséges mennyiségeket írom le. Fél sütőtököt megmostam és vékony szeletekre vágta (hogy minél gyorsabban megsüljön), az almát szintén (1 db alma) 2-3 gerezd fokhagymával egy tepsibe tettem sóztam borsoztam és tökmagolajjal meglocsoltam, valamint egy kevés rozmaringgal megszórtam. A fokhagymákat héjastól tettem be, azért, hogy ne égjenek meg, csak szépen megsüljenek. (a sütő legmagasabb fokozatán sütöttem, kb. 20 perc alatt készen volt)

Amint puhára sültek, kiszedtem egy tálba, reszeltem hozzá annyi parmezánt, amennyit nem szégyelltem, és egy kis szerecsendiót is, majd kézi botmixerrel pürésítettem. Nekem így is nagyon krémes állagú lett, de ha valakinek ez nem elég, akkor egy kanálka görög joghurttal lehet rajta lazítani. Utólag adtam hozzá még egy kis tökmagolajat, sót és borsot és már készen is volt.
Természetesen meg kellett volna várni amíg kihűl, pár óra a hűtőben, vagy akár egy éjszaka is csak jót tesz neki, de éhes voltam és türelmetlen. 

Mivel parmezán van benne, ami egy elég karakteres érlelt kemény sajt, ehhez a krémhez nyugodtan mehet a vörösbor. Körültekintőbb is lehettem volna a borválasztást illetőleg, de a vörösbor szekcióban egyedül egy 2011-es Mészáros Kékfrankos árválkodott otthon, amit már vártam, hogy megbontsak, így erre esett a választás. De azt kell mondjam, passzolt. Elég karakteres és fűszeres volt a sajthoz, viszont nem túlzóan, nem harsogta azt túl. 

PND